Munkavédelmi szolgáltatásaink

Munkavédelmi szabályzat készítése
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A munkavédelem alapelve, hogy a munkáltató teljesíti a munkavédelmi követelményeket és a teljesítés módját ő maga határozza meg. Ennek megfelelően ezt rögzítheti a munkavégzést meghatározó utasításokban, vagy szabályzat formájában. Az általános gyakorlat az, hogy a munkáltatók ezt a kötelezettségüket legtöbb esetben „Munkavédelmi Szabályzat”-ban rögzítik, amely azokat a munkáltatói utasításokat is tartalmazza, amiket jogszabály ír elő (pl. orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje). Habár a munkavédelmi szabályzat mint dokumentáció nem kötelező, azonban ezeket az utasításokat, szabályokat célszerű ilyen formában, egységes dokumentumban kezelni.

Munkhahelyi kockázatértékelés
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A minőségi kockázatértékelés (kockázatbecslés) a munkáltató legáltalánosabb komplex feladata, amely további intézkedéseket alapoz meg. Célja a munkavállalók számára az optimális munkakörülmények megteremtése, egészségük megőrzése. A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági- és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A kockázatértékelés mellett fontos kiemelni a kockázatértékelés eredményeként a kockázatkezelési terv elkészítését, amely egy dinamikusan változó dokumentáció, ezen keresztül lehet nyomon követni a legfontosabb munkavédelmi intézkedéseket.

Kémiai kockázatértékelés
Jogszabályi háttér: 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 2000.évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, 25/2000 (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a Munkahelyek kémiai biztonságáról
A kémiai kockázatelemzést minden vegyszert használó és fogalmazó munkahelyen el kell készíteni és felül kell vizsgálni rendszeresen szakemberrel. Vegyszer használtának minősülnek a takarítás során használt takarítószerek, de a cég tevékenységéhez szorosan kapcsolódó vegyi anyagok is (pl. vendéglátásban a mosogatáshoz használt mosogatószer, vagy autómosóban használt tiszító folyadék).
A kémiai kockázatértékelés mellett fontos a kémiai expozíciós nyilvántartás vezetése, amelyben szintén teljeskörűen segítséget nyújtunk a velünk szerződő partnereinknek.

COVID kockázatértékelés
Jogszabályi háttér: 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről, valamint az OMMF ide vonatkozó iránymutatásai.
A COVID kockázatelemzést 2020. november óta minden munkahelyen el kell készíteni és rendszeresen felül kell vizsgálni.

Home Office kockázatértékelés
Jogszabályi háttér: 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről, valamint az OMMF ide vonatkozó iránymutatásai.
A COVID terjedése óta egyre többször alkalmazzák a munkáltatók a "home office-t", vagyis otthoni munkavégzést. A munkáltató kötelezettsége az otthoni munkahely kockázatainak felmérése, melyet egy kiegészítő, "home office" kockázatértékelésben szükséges dokumentálni. Ennek elvégzése is munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

Munkavédelmi oktatás
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállalók átfogó képet kapjanak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeiről, arról, hogy milyen következménye lehet annak, ha nem tartják be az utasításokat, továbbá esetleges probléma, rendellenesség, baleset esetén kihez forduljanak. Az oktatás elméleti és gyakorlati részből áll, és azt munkaidőben kell megtartani munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint más jogszabályban meghatározott esetekben. Oktatásainkat magyar- és angol nyelven is tartjuk, valamint lehetőség van online oktatásra is.

Munkavédelmi szemle lebonyolítása
Jogszabályi háttér: Munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni.
A munkavédelmi szemlét legalább évente egyszer kell lebonyolítani. Célja a munkavégzés szakszerűségének és veszélymentességének ellenőrzése. A szemle komoly megelőző eszköz a munkáltató kezében. A munkavédelmi szemle rendszeres megtartása a munkavégzés minden résztvevője számára a biztonság javulását eredményezi. A szemlékről jegyzőkönyv készül.

Munkabalesetek kivizsgálása ügyintézéssel, jogi tanácsadással
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A munkavégzés közben, vagy azzal összefüggésben bekövetkező bármilyen munkaképtelenséggel járó baleset, vagy expozíció esetén a munkáltatónak már nem elég pusztán a nyilvántartási naplóban dokumentálni az esetet, hanem meghatározott formanyomtatványú munkabeleseti jegyzőkönyvet is kell készíteni, melyet továbbítani kell az illetékes hatósághoz is. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A munkabalesetek esetén fontos, hogy a munkáltató milyen lépéseket tesz a munkavállaló érdekében, ennek további munkajogi vonatkozásai is lehetnek.

Érintésvédelmi felülvizsgálat
Jogszabályi háttér: 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet
Az értinsvédelmi vizsgálat a munkáltató által működtetett berendezések megbízhatóságának és biztonságos használatának biztosítása érdekében történik. A vizsgálatot minden cégnek, vállalkozásnak, intézménynek kötelező elvégeztetnie jogszabályban meghatározott időközönként (3 évente). A vizsgálat során az érintésvédelmi hibák feltárásra kerülnek, célja az áramütéses balesetek megelőzése.

Hatósági szemlén való cégképviselet
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A munkavédelmi hatóság bármikor előzetes bejelentés nélkül megjelenhet a cég telephelyén és ellenőrizheti, hogy a jogszabályokban meghatározott munkavédelmi előírásokat megfelelően betartja-e a munkáltató. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokról, javaslatokról jegyzőkönyv készül, az ebben meghatározott intézkedések megtételét a munkáltatónak megfelelően igazolnia kell a hatóság felé.

Veszélyes gépek, berendezések üzembe helyezését megelőző munkavédelmi szempontú felülvizsgálata
Jogszabályi háttér: 1993. évi XCIII. törvény
A veszélyes gépek, berendezések munkavédelmi szempontú felülvizsgálatának célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeknek. Ennek elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Kéziszerszámok felülvizsgálata
Jogszabályi háttér: A 22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel módosított, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016 (IV.5) NGM rendelet, valamint a villamos táplálású kéziszerszámok, kisgépek, mobil elektromos berendezések, valamint a kettősszigetelésű villamos berendezések szabványa (MSZ HD 60364 / MSZ 2364 szabványgyűjtemény)
A villamos kéziszerszámok érintésvédelmi vizsgálata évente kötelező vizsgálat. Az érintésvédelem felülvizsgálati körébe tartoznak azok a villamos kéziszerszámok is, melyeket a műhelyekben - legyen az akár egy asztalos üzem, egy autó szerelő műhely vagy akár egy kicsi barkács műhely is - , használnak nap, mint nap.