Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
V. rész: A tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás változásai

Az OTSZ IV. fejezete tartalmazza a tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás szabályait. Ezek a szabályok elsősorban létesítés esetén lényegesek, azonban mivel a jogszabály ezen a ponton jelentős változáson esett át különösen az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolását és annak elnevezését illetően, ez áthatóan érinti a teljes rendeletet, így a használati szabályokat is olyan módon, hogy legalább nagyvonalakban érdemes tisztában lenni milyen jellegűek ezek a változások. Ennek megfelelően cikkünkben nem elemezzük részletesen ezeket a változásokat, de azokat áttekintjük.

Az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolását alapjaiban változtatta meg a jogalkotó, mintegy az Európai Uniós jogharmonizációs tartozását törlesztve. Az úgynevezett CLP rendelet (Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet) 2015. június 1. óta közvetlenül hatályos és kötelezően alkalmazandó az Európai Unió tagállamaiban, valamennyi iparágra vonatkozóan. Egységesen szabályozza az anyagok vagy keverékek veszélyességi osztályozását, melyek kiterjednek a fizikai, egészségi és környezeti veszélyekre is.

Az új OTSZ 9. §-át az uniós rendeletnek megfelelően módosították, közelebb hozva a hazai gyakorlatot az uniós elvárásokhoz. A korábbi robbanásveszélyes osztályozás helyett fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűzveszélyes osztályozás helyett mérsékelten tűzveszélyes osztályozást alkalmaz, a nem tűzveszélyes osztályozás neve viszont nem változott.

Az egyes osztályokra vonatkozóan sokkal kimerítőbb és pontosabb felsorolást tartalmaz a rendelet, jelentősen kibővítette tartalmában azokat. A CLP szabályaira hivatkozva részletesen megadja, hogy a rendelet alapján mely kategóriákba tartozó anyagok számítanak fokozottan tűz- és robbanásveszélyesnek, mérsékelten tűzveszélyesnek és nem tűzveszélyesnek. Ez nagyban segíti az eligazodást a besorolások és szabályok között, hiszen az egyes anyagok besorolását a gyártóknak a CLP rendelet szerint kell meghatároznia, így azt könnyebb egyeztetni a jövőben az OTSZ veszélyességi besorolásával.

A kockázat meghatározása részben is számos módosítás, kiegészítés történt. Ez főképp a fogalmakat bővítő, értelmet pontosító módosítás. Például a 10.§ (2) bekezdés c. pontja alapján a kockázati egység a jövőben nem csak speciális építmény, de bármilyen épület, önálló épületrész is lehet. A (4) bekezdés c. pontja alapján a kockázati egység részét a rendeltetéssel összefüggő gépjárműtároló helyiség képezheti, nem pedig a szűkebb értelmű, legfeljebb 4 parkoló állással rendelkező gépkocsi tároló helyiség. Új ponttal is kiegészült itt a szabályozás, a jövőben a kockázati egység részét képezheti a rendeltetéssel összefüggő szolgálati, gondnoki lakás is.

A kockázati egység kockázati osztályának besorolását is górcső alá vették a jogalkotók. A 12. § (1) bekezdésében főképp a rendelet mellékletében szereplő táblázatok változása miatt pontosították a jogszabályt, a jövőben is az itt hivatkozott táblázat előírásait kell követni. A (2) bekezdésben fogalmazták meg az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztályát úgy változtatva a jogszabályt, hogy a jövőben az épület vagy önálló épületrész szintszáma alapján sorolják szigorúbb kockázati osztályba és nem annak befogadóképessége alapján (korábbi (3) bekezdés). Az új (3) bekezdésben pedig a besorolás szempontjából figyelmen kívül hagyható épületrészeket sorolják fel. A korábbi NAK (nagyon alacsony kockázati), AK (alacsony kockázati), KK (közepes kockázati) és MK (magas kockázati) osztályokat nem módosították az (5) bekezdésben.

Cikksorozatunk következő részében a használatra vonatkozó általános szabályok változásait nézzük át.